Kövess minket! Facebook - Instagram - YouTube

Felemás szezonzáró
Szerző: , 2016. november 8.

Az Overdose Racing Team ózdi triójának versenybeszámolóját olvashatjátok az alábbi cikkben. 

Strider Zoltán – Koch Péter, Mitsubishi Lancer Evo IX

Valóra váltották azt az álmot, amire év elején talán még gondolni sem mertek… Strider Zoltán és Koch Péter az Ózd Rallyn nyújtott magabiztos és okos autózásnak köszönhetően elhódította a P-14-es géposztály bajnoki címét. A navigátor számára a szezonzáró volt a búcsúverseny, hiszen – egy időre – búcsút int a rallynak, a pilóta viszont csak a téli szünetre vonul vissza, hogy már a jövő évi szereplésre készülhessen.

Strider Zoltán: Izgalmakkal telve álltunk az Ózd Rally rajtjába, hiszen a hétvége előtt nagy számolgatásban voltunk, milyen esetekben hódíthatjuk el a kategóriánk bajnoki címét. Igaz, nálunk volt az előny, de mégis nehezebb volt így autózni… Nem csak az lebegett így a szemünk előtt, hogy minél gyorsabban menjünk, hanem olykor vissza kellett fognunk magunkat, néztük a másik idejét és egy kicsit taktikáztunk is. Ettől függetlenül az első napon jól bekezdtünk, Kocsomba Karcsiékkal szemben előnyt gyűjtöttünk, amit vasárnap csak okosan be kellett osztanunk. Sajnálatos módon az 5. gyors etap lett csapattársaink, Velenczei Ádám és Farnadi Ági balesete miatt, de a lényeg, hogy nekik semmi bajuk nem lett. Az eset után elég nyugtalanul feküdtem le, mindössze pár órát tudtam aludni. Nem is tudtam hozni a formámat…

A vasárnapi első szakaszon nagyon sokat vertek ránk az ellenfeleink, és elkezdtek többet kockáztatni. Igyekeztem végig higgadtan vezetni, ami be is vált, hiszen amíg Kareszék több hibát is vétettek, addig mi problémamentesen autóztunk jó időket. Három szakasszal a vége előtt már 40 másodpercre nőtt az előnyünk velük szemben, így onnantól kezdve tényleg csak az lebegett a szemünk előtt, hogy célba érjünk a Mitsubishivel – és talán ez volt a legnehezebb feladat. Igaz, nem tudtuk futamgyőzelemmel megünnepelni a bajnoki címünket, de túl nagy jelentősége nincs most ennek a 3. helynek, hiszen Csík Zoli és Latyak sem vett részt már az év végi nagy csatánkban. Abszolút elégedett vagyok így a teljesítményünkkel.

Nem csak mi, de az egész csapat nagyon boldog, hogy el tudtuk hódítani a bajnoki címet. Ez közös siker, és talán egy picit enyhíteni is tudja azt a csalódottságot, ami Ádámék esése miatt nehezedett a többiekre. Felül teljesítettük a saját várakozásainkat, hiszen mi hobbyból rallyzunk. Ám már év elejétől kezdve annyira jó eredmények jöttek, hogy muszáj volt végig csinálnunk, nem akartuk megfosztani magunkat egy ilyen siker lehetőségétől. És ahogy utólag bebizonyosodott, jól is döntöttünk…

Ez úton is szeretném megköszönni a Velenczei családnak és a csapatnak, hogy segítettek minket a versenyzésben. Mindig egy szenzációs autót állítottak a rendelkezésünkre, amivel hat versenyen hatszor állhattunk a dobogóra. Petivel most osztozunk ezen a címen, de beugró navigátoromnak, Apkó Andrisnak is nagy köszönettel tartozom, hiszen ő is jócskán kivettek a részét ebből a sikerből. 2016-ban mi már többet nem állunk rajthoz, helyette pihenünk, és készülgetünk a jövő szezonra.

Koch Péter: Ilyen jó hangulatú és problémamentes versenyt kívánok minden versenytársamnak, minden fordulóra! Fantasztikus hétvégét zártunk Ózdon – az én esetemben méltó volt a búcsúra is. A futam előtt nagyon vártam, hogy ezeken a pályákon versenyezhessek, hiszen évekig csak a pálya széléről figyelhettem a rallysokat hajdanán. Nem is csalódtam, pont olyan volt, amilyennek elképzeltem: rendkívül izgalmas, élvezetes szakaszokat jelöltek ki a rendezők, személyes kedvencem a sajókazai volt a nyálkás, csúszkálós aszfalttal.

Csík Zoliék utolérhetetlennek bizonyultak a Subaruval, de így is maximálisan meg vagyok elégedve a teljesítményünkkel, hiszen sikerült magunk mögött tartani Kocsomba Karcsiékat, s ezzel megnyertük a P-14-es géposztály bajnoki címét. Elmondhatatlanul boldog vagyok, hogy sikerült ezt az eredményt elérnünk – év elején talán még nem is álmodtunk hasonlót sem. Ennél szebb búcsút el sem tudtam volna képzelni. Azóta is záporoznak felém a kérdések, meggondoltam-e magamat a „visszavonulással” kapcsolatban. A döntésem azonban végleges – legalább is egy időre.

Köszönöm ezt az évet Zolinak és a csapatnak, minden futamra jó érzéssel gondolok vissza! Ég és föld az a szint, ahol anno 2013-ban elkezdtünk a versenyzést, és ahol most tartunk. Rengeteget fejlődtünk ez idő alatt, és még koránt sincs vége ennek a folyamatnak. Bízom benne, hogy Zoli és leendő navigátora a jövőben is ugyanilyen sikeresek lesznek.

striderozdrally_20162

Velenczei Ádám – Farnadi Ágnes, Mitsubishi Lancer Evo IX R4

Nagy reményekkel vágott bele a szezonzáró hétvége Velenczei Ádám és Farnadi Ági, de sajnos nem lett jó vége. A Mitsubishi Lancer Evo IX R4-es alakulat az Ózd Rally 5. gyorsasági szakaszának közepéig jutott, ahol egy – viszonylag – kisebb balesetet szenvedtek. Az autónak nem lett komoly baja, és szerencsére a két versenyzőnek sem sérült meg, ám az év végére kitűzött céljaiktól fájdalmas búcsút kellett venniük.

Velenczei Ádám: Sajnos egyáltalán nem úgy sikerült az utolsó verseny, ahogyan azt mi szerettük volna. A célunk az volt, hogy beférkőzzünk az év végi TOP5-be, és ehhez nagyon is kellett igyekeznünk. Komoly csata alakult ki Spiciék, valamint Balogh Janiék és köztünk, így minden pillanat maximális koncentráltságot, maximális tempót követelt tőlünk.

110%-on autóztunk, végig az abszolút 3. helyen, amikor elkövettem egy hibát, és ez mindent felborított – minket is. Az 5. szakasz közepén elrontottam egy kanyart, és lecsúsztunk a murvára. Ekkor még azt hittem, meg tudom fogni, és úton tudom tartani a Mitsubishit, de sajnos nem így történt, és a lassítóban sajnos fejre álltunk a kocsival. Nem volt apelláta, sietnünk kellett ahhoz, hogy a célunkat valóra váltsuk – ez sajnos most így alakult, nem jött ki a lépés…

Szerencsére se nekünk, se a kocsinak nem lett komoly baja. Ugyanakkor nagyon csalódott vagyok, hiszen, ha visszatekintünk az évre, nagyon szép eredményeket értünk el Ágival, még annak ellenére is, hogy többször elkövettem egy-egy hibát. Rengeteget tanultam, amikre biztosan lehet építkezni a jövőben – és ezt legfőképpen Áginak köszönöm, aki nagyon sokat segített a tapasztalataival, mindig ott volt velem, kiállt mellettem minden helyzetben! Nélküle még idáig se jutottam volna el!

Így év végére be kellett látnom azt is, hogy a Mitsubishivel sajnos nincs igazán esélyünk arra, hogy az élmezőnyben lehessünk. Még akkor sem, ha 110%-on autózunk, ráadásul abban az esetben még nagyobb a kockázata annak, hogy egy hiba is becsúszik a menetbe. Át kell értékelnünk a dolgokat, és el kell kezdenünk dolgozni azon, hogy 2017-ben már egy R5-össel vehessük fel a harcot a többiekkel szemben. Én ugyanis csak ebben látom a jövőt… Nagyon nehéz lesz ehhez összerakni a hátteret, de próbálunk erőt meríteni a mostani biztató jelekből, eredményekből, és mindent mozgosítunk majd annak érdekében, hogy ez az álom is minél előbb valóra válhasson.

Ez úton is köszönöm a családomnak, a barátaimnak és a csapatnak az egész éves buzdítást, támogatást, nélkülük ez nem sikerült volna!

velenczeiozdrall_2016

Vincze Ferenc – Kuti Péter, Mitsubishi Lancer Evo IX

Úgy érkezett meg a szezonzáró Ózd Rallyra Vincze Ferenc és Kuti Péter, hogy mindent megtennének, hogy az év végi második helyüket megőrizzék. A sors azonban most közbe szólt: már az első napon olyan történések hátráltatták az Overdose Racing Team párosát, hogy a kitűzött cél teljesítésére nem maradt esélyük. Ám így is, az abszolút 3. helyre kormányozták be a Mitsubishi Lancer Evo IX-est, és ezzel a dobogó harmadik fokára azért felértek az év végi összetett értékelésben is.

Vincze Ferenc: Rögtön az első nap első szakaszán, az első balos kanyart letöveztük. Pechünkre az avar alatt volt egy nagy szikla, ami szétverte a bal első és hátsó felnit is, ennek következtében pedig teljesen elállítódott a futómű. Nem is tudtunk ez után érdemlegeset autózni az első két gyorson, mert attól tartottunk, hogy defektet kapunk. Hogy tetőzzük az izgalmakat, a királdi körgyorson pont úgy rajtoltatták előttünk Bodolai Laciékat, hogy épphogy nem ütköztünk össze velük. Másfél körig még követnünk kellett, így abban a szakaszban is jócskán hagytunk bent másodperceket.

A 4. gyorsasági már viszonylag problémamentes volt, ám annyira idegesek voltunk, nem bírtunk megnyugodni a nap eleji történések után, hogy az eredményünk nem azt mutatta, amit mi szerettünk volna látni. A szerviz után sikerült rendbe tenni teljesen a Mitsubishit, valamint mi is összeszedtük magunkat fejben, így újra teljes koncentráltsággal álltunk az esti gyorsok rajtjába. Miután pedig többen is kiestek előlünk, egészen az abszolút 3. pozícióig léptünk előre.

Másnap inkább a biztonságra autóztunk, hiszen Hadik Andriséknak már akkora előnyük volt velünk szemben, hogy nem volt esélyünk megelőzni őket. De ha még meg is előzzük, a mínuszolások miatt ez az opció se lett volna elég ahhoz, hogy megőrizzük az év végi második helyezésünket. Ózdon tehát bejöttünk a 3. helyre, és ezzel mi lettünk a legjobb Mitsubishis páros a két R5-ös mögött, ami úgy gondolom, nagyon szép teljesítmény, és büszke is vagyok rá. A szezonzárón elért eredményünkkel pedig az év végi bronzérmet is megszereztük, ami ugyancsak hatalmas öröm számunkra.

Összességében teljesen elégedett vagyok az idei szereplésünkkel, hiszen minden futamon, ahol rajthoz álltunk, célba is értünk, ráadásul stabil autózással, előkelő helyen. Jövőre szeretnénk majd mi is az R5-ös irányába lépni, mert úgy látjuk, ezzel lenne igazán esélyünk beleszólni a bajnoki címért vívott küzdelmekbe. Tervek tehát vannak, és azon dolgozunk majd, hogy meg is valósuljanak. Addig is, szeretnénk még majd a Mikulás és a Szilveszter Rallyen is autózni egy jóízűt, hogy méltóképpen zárhassuk le a 2016-os versenyszezont.

Horváth Judit

vinczeozdrally_2016

Ha tetszett, csapass rá egy lájkot, vagy oszd meg: